A termik- és vitorlázó-előrejelzés a legsűrűbb légköri adatokat tartalmazza, amelyeket valaha diagramon ábrázoltunk a siklóernyőzés, vitorlázórepülés és hőlégballonozás repülési feltételeinek előrejelzéséhez. A gondosan összeállított grafikonok részletes információkat tartalmaznak a felszíni viszonyokról, a stabilitási indexekről, a hőmérsékleti gradiensről, a páratartalomról, a felhőkről és a szelekről. Négy részre van bontva:
Felszíni viszonyok
Az összes diagram óránkénti adatokat mutat Java számára 3 napra. A sárga területek a nappalt jelzik.
- 2 m hőmérséklet és 2 m harmatpont: A talajtól 2 méterrel mért értékekkel egyenértékű. A 2 m-es harmatpont-hőmérséklet megmutatja, mennyi víz található a levegőben a felszínen, ahonnan a lehetséges termikek elindulnak. Minél nagyobb a különbség a hőmérséklet és a harmatpont között, annál alacsonyabb a páratartalom, így annál magasabb a felhőalap. Fahrenheit-fokok megjelenítése még nem támogatott.
- Csapadék: A teljes csapadékmennyiség (eső, konvektív és hó) milliméterben esőmérő szerint. Mivel a víz elpárologtatásához sok hő szükséges, a nedves talaj lassabban melegszik, ezért kevésbé kedvező a termikek kialakulásához, mint a száraz talaj. Emellett száraz körülmények között, amikor korábban nem esett csapadék, a termikek korábban indulnak.
- 10 m-es szél és 80 m-es szél: Szélsebességek 10 és 80 méterrel a föld felett, kilométer/órában. A termikek nyugodt körülmények vagy gyenge, változó szél esetén alakulnak ki. Ugyanakkor 10–20 km/h szél mellett a termikek általában rendezettebbek. Az erősebb szél rendszerint nagyobb magasságban is több szelet jelent, ami szélnyírást hozhat létre és szétrombolhatja a termikeket. Lásd a szélnyírás-diagramot.
Stabilitási indexek
A stabilitási indexeket nem szabad a termikviszonyok összegzéseként értelmezni. A különböző stabilitási indexek gyakran ellentmondanak egymásnak, és legfeljebb további betekintést nyújtanak a vitorlázófeltételek egyes aspektusaiba. Sajnos nincs egyetlen olyan index, amely összefoglalná a vitorlázófeltételeket, ezért az alábbi hőmérsékleti gradiens- és szélnyírás-diagramok vizsgálata sokkal pontosabb és átfogóbb képet ad. Az összes bemutatott indexet négy kategóriára skáláztuk: gyenge, megfelelő, jó és kiváló.
- Napi vitorlázófeltételek összefoglalója (ThrHGT): Minden napra megadjuk a száraz termikek maximális magasságát, valamint a vitorlázó repülőgép számára várható maximális vitorlázómagasságot. A magasságok tengerszint feletti méterben értendők. A többi indexhez hasonlóan ezek az értékek is nagyon közelítőek, és összetett terepen nem igazán alkalmazhatók. A 0 m-es érték azt jelzi, hogy a száraz termikek nem tartanak meg egy vitorlázógépet. Ezen felül előrejelzést adunk a termikus indexre (TI) 700, 800, 850 és 900 hPa (mb) szinteken. Minél negatívabb a termikus index, annál erősebb termikre számíthatunk:
| Termikus index | Várható termikek |
|---|---|
| -10 vagy -8 | Nagyon jó feláramlás és hosszú vitorlázónap. A termikek még szeles időben is elég erősek ahhoz, hogy egyben maradjanak. |
| -3 | Nagyon jó esély arra, hogy a vitorlázógépek elérjék ezt a hőmérséklet-különbséghez tartozó magasságot. |
| -2 és 0 között | A vitorlázógép valószínűleg nem éri el a megjósolt vitorlázómagasságot. |
| 0 felett | Kis eséllyel érhető el a jelzett termik- vagy vitorlázómagasság. |
Ne feledd, hogy a TI előrejelzett érték. Ha a számított maximum téves vagy a magaslégköri hőmérséklet megváltozik, az a képet jelentősen módosíthatja.
- Felfelé áramlás sebessége / felhajtóerő (m/s): Ez a termikek maximális erősségének becslése, amelyet kizárólag a felszíni feltételek (hő, nedvesség és napsugárzás) határoznak meg. A szél által okozott feláramlást (hegyihullámok, konvergencia stb.) nem veszi figyelembe. Minimum 1,5 m/s, jó 2 m/s, kiváló >2,5 m/s.
- Vitorlázó index: A stabilitás mérőszáma, amely a 700 és 850 hPa közötti hőmérsékletet és páratartalmat veszi figyelembe. Figyelem, nyáron a vitorlázó index rövid idő alatt jelentősen változhat a hőmérséklet- és nedvesség-advekció miatt. Télen, amikor nagyon hideg van, a nedvességi tagok nagyon kicsik, ezért még ha a vitorlázó index viszonylag nagy is, a nedvesség hiánya miatt nem kedvez a zivatarok kialakulásának. Az index nem ad megbízható adatot, ha a konvekciós réteg mélysége 700 hPa alatt véget ér.
| Vitorlázó index | Vitorlázó feltételek |
|---|---|
| -10 alatt | nincs vagy gyenge termik |
| -10 és 5 között | száraz termikek vagy 1/8 kumulusz mérsékelt termikekkel |
| 5 és 15 között | jó vitorlázó feltételek |
| 15 és 20 között | jó vitorlázó feltételek elszórt záporokkal |
| 20 és 30 között | kiváló vitorlázó feltételek, de növekvő zápor- és zivatarvalószínűséggel |
| 30 felett | több mint 60 % zivatar valószínűség |
- Lifted index (LI): Egy másik mérőszáma az instabilitásnak (negatív értékek) vagy a stabilitásnak (pozitív értékek). Tudd, hogy az erősen negatív értékek kiváló vitorlázó feltételeket jeleznek, de valószínűleg heves zivatarok is kialakulhatnak, amelyek nagyon veszélyesek lehetnek.
| Lifted index | Vitorlázó feltételek |
|---|---|
| 6 vagy nagyobb | Nagyon stabil viszonyok. |
| 2 és 6 között | Stabil viszonyok. Zivatarok nem valószínűek. |
| 0 és 2 között | Záporok valószínűek. Elszórtan zivatarok is előfordulhatnak. |
| 0 és -3 között | Enyhén instabil. Zivatarok előfordulhatnak emelési mechanizmussal (pl. hidegfront, nappali felmelegedés stb.). |
| -6 és -6 | Instabil, zivatarok valószínűek, némelyik heves emelési mechanizmussal. |
| -6 alatt | Nagyon instabil, heves zivatarok valószínűek emelési mechanizmussal. |
- CAPE (J/kg): A Konvektív Potenciális Energia (CAPE) a légkör stabilitásának mutatója, amely a határréteg feletti mély konvektív felhőképződést befolyásolja. A nagyobb értékek nagyobb feláramlási sebességet és nagyobb esélyt jelentenek zivatarok kialakulására. Az 1000 J/kg körüli vagy annál nagyobb értékek súlyos időjárás lehetőségére utalnak, ha konvektív tevékenység indul.
Hőmérsékleti gradiens / Páratartalom / Felhők
Ez a grafikon az atmoszféra időbeli profilját mutatja, és a legfontosabb diagram a vitorlázórepülési feltételek becsléséhez. Áttekintést ad a termodinamikai stabilitásról és a felhőkről. A diagram alja a modell előrejelzett felszíni szintjének felel meg, ami tagolt terepen jelentősen eltérhet a tényleges helyszín magasságától. Minden színskála rögzített annak érdekében, hogy az előrejelzések különböző helyek és időpontok között összehasonlíthatók legyenek. Ez a diagram az információk sokasága miatt nagyon zsúfolttá válhat, és emiatt nehezen olvasható, de ez jó jel, mert ökölszabályként: „Minél nehezebb olvasni, annál rosszabb a vitorlázás!” Amit keresel, az a szép, tiszta, magasra nyúló sötétkék oszlopok területe magas PBL-magassággal, valamint délutánra ezek fölött kialakuló apró konvektív felhők, ahogyan az alábbi képen is látható.
Ez a példa a kiváló vitorlázó feltételekre, amelyek gyakran előfordulnak Bitterwasserben (Namíbia), a világ egyik legjobb vitorlázóhelyén. Ilyen feltételek a legtöbb helyen soha nem fordulnak elő, de jó napokon hasonló mintázatokat alacsonyabb magasságig szinte bárhol találhatsz.
- A hőmérsékleti gradiens kelvinben értendő 100 m magasságkülönbségre. A pontos értékeket a kontúrvonalakon fehér címkék mutatják. Az inverziók (nagyon stabil viszonyok) pozitív értékűek, és sárgától pirosig színezettek. A zöld és kék határa a standard légköri viszonyoknak felel meg. A sötétebb kék árnyalatok az emelőáramlatok szempontjából kedvező feltételeket jelzik. A lila területek száraz, instabil viszonyokat mutatnak, amelyek csak a talaj közelében, illetve a légkörben nagyon rövid ideig fordulhatnak elő. Ezekben még a kövek is repülnének. A felszíni instabilitást a talaj fölött 200 m-ig általában nem ábrázoljuk. Fontos megjegyzés: A hőmérsékleti gradiens egy átlag, amelyet a fel- és leszálló áramlatok keveredése okoz. A tényleges feláramlások ennél jóval kisebb gradienssel is előfordulhatnak.
- Relatív páratartalom (vékony színes vonalak): A konvektív felhők nedves levegőben alakulnak ki nagyobb valószínűséggel.
- Konvektív felhők (csillaggal jelölt terület): Amikor a konvektív felhők fejlődni kezdenek, a termikus vitorlázás a csúcson van, és a termikek megtalálása nagymértékben leegyszerűsödik. A termikek a növekvő gomolyfelhők alatt helyezkednek el. A konvektív felhőalapot vastag fekete vonal jelzi. A tornyos gomoly- és zivatarfelhők nagyon erős feláramlásokkal rendelkeznek, ezért nagyon veszélyesek lehetnek.
- Felhőzet (sraffozott területek): Hacsak a satírozott területet nem jelölik csillaggal is (konvektív felhők), ezek a felhők nem kedveznek a feláramlásoknak, és az árnyékolás erősen csökkenti a feláramlások lehetséges kialakulását.
- PBL magasság (vastag fehér vonal): A Planetáris Határréteg (PBL) magassága azt az átlagos magasságot írja le, ameddig egy felszíni levegőcsomag felemelkedhet. Ezt a magasságot a felhajtóerő és a szél (mechanikai keveredés) befolyásolja. A konvektív felhők miatti keveredést nem veszi figyelembe.
Horizontális szél / Hőmérséklet / Vertikális szélnyírás
A következő napok felső légköri szélviszonyait mutatja. Az erős szélnyírás veszélyes, kerülendő. Már a gyenge szélnyírás is megzavarja a termikeket. A színskálák itt is rögzítettek.
- Szélsebesség (színes háttér): A lila és a sötétkék a gyenge szelet jelölik. A fehér számok a tényleges sebességet mutatják kilométer/órában. A szélnyilak a horizontális szélirányt ábrázolják, nem pedig az emelő- vagy süllyedő légmozgást. A lefelé mutató nyíl északi szelet jelez, amely dél felé tart.
- Hőmérsékleti vonalak (vékony színes vonalak): A kis színes számok az időbeli hőmérsékleti profilt mutatják. A fagyhatár magasságát (0 °C) vastag fekete vonal jelöli.
- Szélnyírás (vastag színes vonalak): A szélnyírás erősen szétzilálhatja a termikeket. A nagyobb és erősebb termikek ellenállóbbak a szélnyírással szemben, mint a kisebbek. Általában 2 km/h /100 m nyírás már úgy torzítja a termikeket, hogy nehéz őket használni. Különösen magas értékeknél a tényleges szélnyírás sokkal erősebb lehet, mint a jelzett. Az előrejelzett értékek órás átlagok, nem tartalmazzák a széllökéseket.
